Amikor néhány hete kérdezték tőlem az óvodában, hogy Lara menni fog-e ügyeletre a szünet ideje alatt, akkor kicsit megijedtem. Biztos voltam benne, hogy együtt akarjuk tölteni a nyári szünetet, teljes egészében, sok-sok klassz, vidám közös élménnyel gyarapodva! Azonban megijesztett a gondolat, hogy az áprilisban született apróságunk mellett hogy tudok kivitelezni, egy olyan nyári szünetet, ami kaland, és szuper emlék lesz a kettő, kicsivel nagyobb lányunk számára! Hiszen egy pici baba három óránként eszik (vagy gyakrabban) ,még azért sokat sír stb… Én már az első lányunk születésekkor tudtam, hogy fogunk azért jönni-menni, és azt is láttam, hogy ha én ott vagyok – mint szerető, nyugtató, és tej ellátó biztos -, és tud aludni a baba (akár kendőben, akár mózes kosárban), akkor szinte bárhová mehetünk, minden rendben lesz. Tavaszi babaként pedig szuper, hogy sok időt kint tölthet a jó időben.
Így, mi majdnem mindennap kimegyünk a levegőre, vagy csinálunk valami jót – voltunk már a körnéykbeli játszótereken, vízezős játszótéren, játszóházban, szülinapon, kiállításon, wellnessezni, fotózáson, és elkísértek minket teniszezni :-). Persze, itthon is szeretünk lenni, szerintem szükség van olyan napokra is, amikor az ember megnyugszik (nem, nem pihen…főleg nem 3 gyerek mellett), hanem egyszerűen egy kis ‘slowlife’-hoz hasonlót próbál kivitelezni. Nálaunk ez olyan, hogy 10-ig pizsamában vagyunk, reggeli után, a kávémat a nappaliban (ami gyakorlatilag játszószobává avanzsálódott az évek során), a földön ülve, a gyerekekkel játszva iszom meg. Így van, hogy egész nap nem mozdulunk ki, csak játszunk, és én ezt a játékot meg-megszakítva házimunkát imitálok.
De, amikor útnak indulunk, hogyan is tesszük?
- Legalább három napi hidegélelmet pakolok be
- Váltóruhát, bugyit, pelenkát, pulcsit, kalapokat, naptejet - sőt van, hogy vizezős szandált is bedobok (akkor a legjobb, ha mindent otthon is felejtem)
- Innivalót
- Játékok közül, csak 1 maximum 2 legkedvesebbet engedek (mert különben mindig én cipelem)
- Játékbabakocsit soha, de soha nem engedem, hogy hozzanak – mert úgyis csak 5 percig tolják

Viszont kicsit komolyabbra fordítva a szót, a pici babával mindig úgy indulok el, hogy tisztába van téve, és tele van a pocakja – az más kérdés, hogy esélyes, hogy bekakil, mire leérünk az autóhoz (és akkor ugyebár, már nem fordulok vissza, hanem jö a csomagtartóba tisztába tevős megoldás). Hogyha nem is telne le még az a bizonyos bűvös három óra, akkor is megkínálom tejjel, hiszen ez minden esetben növeli a komfortérzetét, így nyugodtabban tudunk elindulni, utazni.
Hogyha tudom, hogy fél órán belül elindulunk, akkor nem teszem le az ágyikójába, nehogy elaludjon – mert kellemetlenebb ha kizökkentem az álomból, mintha kicsit tovább ébren tartom, és egy jót szunyókálhat séta, vagy más program közben.

Általában nem sikerül 2-2,5 óra alatt megjárnunk egy kiállítást, vagy játszóházazást. Ezért én úgy szoktam belőni a szoptatás idejét, amikor látom, hogy lassan jelzésre görbül a kicsi száj (hol van már a kaja?!!), akkor a két nagyobb lányt is elkezdem hangolni az evés, és kis pihi gondolatára. Így, amikor egyedül vagyok velük, együtt tudunk beülni mondjuk a kocsiba, mindenki nyugodtan tud enni (én egy kicsit kifújni), és utána indulhatunk tovább. Ez általában be szokott válni, mert sosem szeretem elhúzni az időt, hogyha megéhezik a kisbaba.
Amikor úgy látom, hogy nem nyugszik meg a babakocsiban, akkor mindig kiveszem, és megnyugtatom – ha sikerül visszacsempészem a mózeskosárba. Ha pedig már elég dörzsölt, és megneszeli, hogy irányban a babakocsi felé tart, akkor keresek egy árnyékos helyet a homokozó, vagy a hinta közelében – épp, ahol a lányok játszanak -, és odaülünk hozzájuk. Fél kézzel is lehet homokozni, vagy éppen egy finom homok-sütit elfogyasztani. Így mindenki elégedett :-D.

Talán a blogom központi üzenete, hogy nagyon – nagyon - nagyon fontosnak találom a közösen eltöltött időt! Nem, nem mindig kényelmes, nem mindig pihentető (sőt!...), de a maga nemében tökéletes! Nem is értem, amikor siránkoznak a szülők, hogy jaj ne, mindenki itthon lesz (és nem azért mert nehéz a gyerekekre felügyeletet találni).
Itt egy kedves idézet, amit egy ismerősöm osztott meg. Pedagógus csoportból hozta:
" Itt a nyár! Itt a bozòtba bùjòs, sárral összemaszatolòs, fagyimajszolòs, vìzbenfröcsögős nyár! Egy ember ėletėben legtöbb 15- 17x van ilyen az öntudatára ėbredėsėtől a felnőttė válásig. 
A gyerek a családjával, hovatovább az anyjával akarja ezt megėlni( kb. 12x. Utána inkább a haverokkal) 
Egy gyereknek nem tuti buli az òvodai nyári ėlet. Ha a szülő dolgozik, akkor ez van. Az ovi azėrt van. Az òvònők azėrt vannak ės igyekeznek "elėg jòvá" varázsolni a mindennapokat. ( nyáron könnyebb is nekik. Nincs foglalkozás, differenciálás. Ugyan a sajátjaival jobb de pár nap után a más csoportba járòk is " megismerik a hangját" ės odafigyelnek rá. ) A gyerekek játszanak, pancsolnak, esznek, jòesetben nem összezsùfolòdva aluszkálnak a 35C°- ban, hanem nyugodtan pihennek. Szòval nem olyan rossz nekik.
Kedves ėdesanya!
Elėg neked ha egyėbkėnt otthon vagy a " nem olyan rossz" ? Nem a " jobbat" akarod? Mert a jobb az, ha veled ės a testvėrėvel van. Mėg az is jobb, ha kicsit a nagyival is. Biztos, hogy csak a nyári zárás ideėig tudjátok elviselni egymást az ötėveseddel? Biztos, hogy benn kell lennie egėsz nyáron reggeltől zárásig? 
Tudom. Ha a gyerekek otthon vannak főzni kell, beszėlgetni, összehangolni a kėt/három gyerek napirendjėt, programot kitalálni, olyan programot kitalálni amire nem megy el a család bevėtelėnek zöme,
társasozni, rajzolni, ölelni, nevezni, nevelni mesėt olvasni, sorolhatnám napestig...De nem pont ezėrt akartál anyja lenni kėt vagy három vagy akármennyi gyereknek? Akkor miėrt, ha nem az együtt tölthető időėrt?  
Hallod a játszòtėren a mondatokat:
" Jajj, annyira unatkozna otthon." Nem tudom lekötni". Jobb neki a kis barátaival."
Ha válaszolnom kellene pedagòguskėnt: Ez nem szerencsės szülői hozzáállás. Akkor sem, ha senki sem mondhatja meg nyìltan. Akkor sem ha törvėnyadta jogod megtenni. 
Ha a barátomnak válaszolnėk ezt mondanám: Tėnyleg? Unatkozik. Akkor kapd össze magad anyaszìve, mert az a dolgod, hogy ne unatkozzon. Ne hazudj magadnak! Azėrt viszed a gyereket nyáron mert neked ùgy kėnyelmesebb. 
Uncsi vele játszani? Mėgis mi a fenėt gondoltál mikor terveztėtek, hogy Kaffkáròl fogtok ėrtekezni? Ülj le mellė játszani ės tanìtsd magad! Vedd rá magad! Adj magadnak is lehetősėget arra, hogy egy idő után az együttjátszás neked is öröm lehessen. Sorozat mindig fog menni a tėvében de mėhed gyümölcse nem lesz mindig gyerek. Nem attòl a tiėd, hogy eteted meg ruházod. Attòl a tiėd, hogy kap belőled. Ėlmėnyt, egyėnisėget, ėrettsėget, pėldát, szeretetet, iránymutatást. Igyekezzėl hogy elėg legyen az amit kap....Ne hallgass az álságos tanácsokra. " Vidd be nyugodtan, majd az òvònėni lefoglalja, a társai szòrakoztatják". Ezt az mondja, aki hazug ės önigazol.
A nyári ovi nem az ördög műve. Neked is kell az ùjratöltődės? Vidd be nėha. Aki ezėrt elìtėl azzal ne törődj! De vállald, hogy az a pár nap ròlad szòl. Nem mindenki olyan szerencsės, hogy heteket tud vigyázni a gyerekre nagymama. Akinek muszáj vinni, annak a gyermeke nem fog összeaszni ės sanyarùan elhervadni nyáron sem. Te ėrezd magad szerencsėsnek, hogy nem muszáj. Érezd magad szerencsėsnek, hogy azzal a kinccsel akit világra álmodtál, akit te formálsz együtt lehettek. Mėg akkor is ha cicát rajzolt a falra a pimasz mìg a hagymát pucoltad. 
Legyėl vele! Nem csak miatta, okė, akkor magad miatt is. Nem kėnyelmes. Nem. De jò.”

Szeretnék adni néhány tippet, ami kiinduló pont lehet, hogyha kifogytatok a program ötletekből:

Vizes játszóterek  (például Tarzan park)
Piczinke póniudvar
Hol nem volt vár
Szigethalmi vadaspark
Future Park
Séta a Duna parton
Piknikezés egy mezőn
Margit-szigeti zenélő szökőkút
Vízi cirkusz (nagyobbakkal tervezem)
Csodákpalotája
Nyíregyházi állatkert
Katica tanya
Barlangi túra / csónakázás
Hajókázás (akár a bkv hajón)
Sonnentherme (Ausztria)

Jó szünetet Mindenkinek!